Története

Csaknem egész Európában előfordul, keleti elterjedésének határai az Urálig terjednek. Hiányzik Skandinávia középső és északi területeiről, a Brit-szigetek jelentős részéről, Izlandból.

Leírása

A menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozik, legismertebb fajai a házi vagy közönséges görény (Mustela putorius putorius), a mezei görény (M. putorius eversmani) és a vadászgörény (M. putorius furo). Az utóbbi az első kettő keresztezéséből kitenyésztett fajta. Mára csaknem 30 színváltozatot tenyésztettek ki.

Köztudott, hogy a görénynek bűzmirigye van, amit a vadon élő állat gyakran használ védekezésre, ha megijesztik vagy veszély fenyegeti az életét. Az ember környezetében élő görény (mivel hozzászokott a környező zajokhoz) csak ritkán vagy egyáltalán nem használja a bűzmirigyét riasztásra, és ugyanúgy üríti, mint a kutya.

Beszerzése

Nagyobb állatkereskedések általában tartanak vadászgörényt, de ha nem, akkor rendelésre beszerzik.

Az állat helyének kialakítása

A lakásban tartott görény szobatiszta állat. Ugyanúgy alomra szoktatható, mint a macska. A lényeg, hogy az almot a fekvőhelytől távoli, eldugott részen helyezzük el.

Etetés-itatás

A görény rágcsálókkal, békákkal, madarakkal, tojással, gyümölccsel és zöldségfélékkel táplálkozik, de mindent megeszik, ami elérhető. Táplálása így nem okoz nagy gondot, de figyelembe kell vennünk, hogy 70-80%-ban nyers húst is kapjon (de ne sertéshúst) és mellé zöldségfélét, gyümölcsöt, sajtot, tojást. A téli időszakban több zsiradékra van szüksége, így kövérebb húst is kaphat. Konzerves, illetve száraz macska- vagy kutyaeledellel való etetés nem ajánlott, hiszen ha étrendje elég változatos, minden vitamint és számára fontos dolgot megkap, nincs szükség mesterséges vitaminokra. A rizs és a burgonya nehezen emészthető!

Gondozás

A vadászgörények eléggé ellenálló állatok. Ha megkapják a szükséges védőoltásokat, csak ritkán betegszenek meg, ha nagy szerencsénk van, akkor soha. Nem árt szem előtt tartani, hogy bármilyen ellenálló fajta is, az embertől mégis könnyen elkap bizonyos betegségeket. Ilyen például az influenza. Ilyenkor az állatnál is az embernél szokásos tünetek (láz, fejfájás, levertség, gyengeség, tüsszögés, orrfolyás, köhögés) jelentkeznek. A mielőbbi gyógyulás érdekében célszerű állatorvoshoz fordulni.

Görényünket feltétlenül oltassuk be veszettség, szopornyica és parvóvírus ellen! Ezek a betegségek - mint az köztudott - az állat pusztulásához vezetnek, de védőoltással megóvhatjuk kedvencünket.

Szaporítás

A vadászgörények körülbelül 10 hónapos korukban válnak ivaréretté. Az ivarzás tavasszal kezdődik és akár két hónapig is eltarthat. Fontos tudni, hogy ha a nőstényt nem pároztatjuk be, hormonzavarossá válhat, mely sajnos erősen lerontja kedvencünk immunrendszerét, és nemritkán az állat halálához is vezethet. Ha valaki nem akar kölyköket, célszerű ivartalanítani a nőstényt, ezzel sok problémát elkerülhetünk. Az ivarzás egyértelmű jele a nőstény pérájának (nemi szervének) duzzadtsága és élénk színe.

A fedezési folyamat az emberi szem számára elég durvának tűnhet, de az állatok nem tesznek kárt egymásban. A párzás alatt a hím a nőstényt tarkójánál harapja, fogja, de a folyamat végén található néhány harapás nem tragikus. A párzás akár több óráig is eltarthat.

A vemhesség 42 napig tart, és kb. 1 hét elteltével a nőstény pérája visszaáll eredeti állapotára. Ez akkor is bekövetkezik, ha csak álvemhességről van szó. Elég gyakran álvemhesek a görények, és csak a 42. nap elteltével, a kölykök megszületésével lehetünk teljesen biztosak abban, hogy a fedezés sikeres volt. Állatorvos vagy gyakorlott tenyésztő már a 21. napon ki tudja tapintani az embriókat. A vemhes nősténynek több és jobb minőségű takarmányra van szüksége, és napi többszöri etetésre, hogy szervezetét ne viselje meg a vemhesség és a kölykök is megfelelően fejlődjenek. Ilyenkor táplálékát vitaminokkal, ásványi anyagokkal és kalciummal egészíthetjük ki. Ha az ellés nem indul meg a 42. nap elteltével sem, forduljunk állatorvoshoz!

A vemhesség alatt a nőstényt nem kell elkülöníteni, továbbra is együtt maradhat társaival, játszhat, ugrándozhat. Csak az utolsó héten célszerű külön tenni, hogy felkészülhessen a kölykök érkezésére. A vadászgörények nagyon jó anyák, mindent elvégeznek az elléskor (kölykök tisztogatása, köldökzsinór elharapása stb.). Az ellés a kölykök számától függően 1-4 óráig tarthat. Ha az ellés után a kölykök sírása nem szűnik, valószínűleg az anyának nem indult meg a teje, forduljunk állatorvoshoz. Az újszülött görények körülbelül 6-10 grammosak, vakok, süketek és majdnem teljesen csupaszok. A kölykök elképesztő iramban fejlődnek, ezért fontos, hogy az anya elegendő kalciumot kapjon, hogy kölykeit megfelelően táplálhassa. Három hetes koruk után már naponta háromszor kaphatnak normális táplálékot, így fejlődésük kiegyensúlyozott lesz. A kölykök a harmadik hét végére már 90 grammot nyomnak. A születésük utáni 28-35. napon nyílik ki a szemük és fülük. Az ötödik héten már igazi eleven, rosszcsont görényeket láthatunk játszadozni, ugrándozni, és tanulni a társas élet szabályait.

A görények, mivel nagyon jó anyák, idegen kölyköket is elfogadnak, ami hasznos lehet, ha az egyik anyának túl sok kölyke születik.